Nem is gondolnánk, hogy Szeged mennyi történetet futtat párhuzamosan. A street art teremtette urban folklór jártában-keltében is körbe öleli az embert, aki jelenléte révén maga is a részese ennek a misztikummal övezett világnak. Antropomorf lények, csáphajú lányok vizslatnak minket megvetően, vagy teszik fel kérdéseiket egy-egy köztéri oszlopról, vagy szórakozóhely tükréről bámulva. De tudjuk, hogy kik ők, és hogy mit rejt ez a világ? Pénteken, a ZUG-ban nyíló kiállítása kapcsán a szegedi street art egyik meghatározó jelenségével, a 9219 2112-vel beszélgettünk. 

Kit, vagy mit takar a 9219 2112-es szám?

Ez csak egy szám, a legjobb az lenne, ha még ez sem lenne. A 9219 2112 nem egy embert takar, hanem mindent, ami kapcsolatba kerül, vagy került az elkészült munkával. Azt ami vagy aki inspirája a készítőjét, és persze az alkotót és a befogadót is. Aki hallott már róla, az is részese ennek a masszának. Itt nem a kép alkotójának személye a fontos, hanem a kép hatása a nézőre. Ezért is szeretnénk, ha a készítők száma, neme, kora és személyazonossága titokban maradna, mert az csak redundáns információ, fölösleges adat, ami befolyásolja és megzavarja az értelmezést.

Hogyan kezdődött ez a szegedi street art ámokfutás?

Szegeden rengeteg street artos alkotás van, amik teljességgel elbűvölőek. Az első találkozás a babafejekkel történt, ugyanis akkoriban többnyire az ezeket ábrázoló matricák uralták Szegedet, majd a város szépen lassan feltárta titkait. Olyan volt, mintha egy kimondatlan történet főszereplői lennének láthatóak az utcán. Körülbelül egy év kellett ahhoz, hogy ez a történet tovább gördüljön, így meg is születtek az első matricák, nagyon kis példányszámban és eléggé más stílusban, de ott voltak. Persze közben volt próbálkozás más utcai médiumokkal is, de ezek valamiért nem voltak elég komfortosak, így kisebb nagyobb bukások és lebukások után ki is koptak a rutinból. Az egész műfajt egy sulis feladat hozta újra a felszínre, szóval minden az iskola hibája. :)

Végülis kik ezek a figurák?

Én, te, ő, mi, ti, ők. Olyan emberek akik nagy hatással bírnak, vagy olyan popkultúrális alakok, akiket más kontextusban is érdemes bemutatni. Esetleg valami, ami egyszerűen csak jól néz ki. Ez egy öncélú tevékenység, Te döntöd el mi inspirál.

De valahol azért egy közös univerzumot alkotnak?

A legtöbb „modell” átlagos ember, akik a 9219 2112 szűrőin keresztül születnek újjá, így a születés egyik helye a valóság, a másik az alkotó képzelete. A titokzatosság köti össze az univerzum polgárait, még akkor is, ha teljesen más stílusban kerülnek ábrázolásra. Ez egy interaktív kapcsolat. Aki lát egy ilyen matricát, talán elkezd gondolkodni azon: Ki csinál ilyet? Miért? Kik ezek? Miért fontosak? Ez egy sztori? Ez a lényeg, a gondolkodásra késztetés. A munkák a körülvevő világ hatására tele vannak interdiszciplináris utalásokkal, és ezek sokszor kommunikálnak is egymással, így teremtve új dimenziót, akár öntudatlanul is. Ez van ha egy pillanatig nem figyelsz oda és folyamatosan készülnek a képek.

Ha a művek helye az utca, akkor gondolom, hogy az inspiráció is a földön hever.

Igen, a világ, ami körülvesz tele van inspiráló motívumokkal. Csak körbe kell nézni és az alapok adottak. Meg persze nagy hatóereje van a barátoknak és a barátnőknek is, az utóbbiaknak halmozottan. Ők is sokszor megjelenítésre kerülnek egy enyhén groteszk szűrőn keresztül. Sokszor adottak az okkult, törzsi, vagy apokaliptikus ábrázolások, a groteszk filter és a jellegzetes képi világ agresszívan taszítja a sötétbe a mondanivalót. A szegedi és magyar street art világ jópár alakja inspiráló még, de stílusban a cél a függetlenség.

Hogyan készülnek ezek a munkák?

Az alap eszköztár része a matrica és a plakát, változó méretben, de az utóbbi időben inkább a matrica volt a leggyakrabban használt médium. Régebben papír alapúak kerültek kiragasztásra, de ezek nem bírják olyan sokáig, ezért a legújabbak műanyagból készülnek. A gyártás teljes mértékben házi kivitelezésű, jobbnak tűnik a lehető legszűkebb körben tartani a folyamatokat, akár kellemetlenségek árán is, ezért lett végül a kézműves matricacéh mellett letéve a voks. A legtöbb minta egy egyszerű lézernyomtatóval készül, amibe következetesen és szakszerűtlenül kerül betömködésre a PVC matricahordozó. De készült már matrica kézzel, spray-el fújva vagy hengerelve is. Ezek akkor célszerűek, amikor a nyomtatás méret vagy más egyéb miatt nem lehetséges. A számítógépes grafikaalapok pedig vektorosan készülnek kézi szerkesztéssel.

Van a matricázásnak lélektana?

Persze, hogy van, és nagyon érdekes is. Ez egy olyan műfaj ahol a sorsukra hagyod a munkáidat, amiket eddig szinte a gyermekeidként kezeltél. Egy kis lakk rá, és már sosem lesz a kezedben újra, el is felejted a létezését. Már nem a tulajdonod. Az emberekre van bízva hogy gyűjtőszenvedélyből, vagy megbotránkozásból szedik-e le, esetleg a helyükön maradnak és az enyészet végez velük. Az emberek inspirálják, és ők is döntenek a sorsukról. Az új műanyag matricáknak viszont az a sajátossága, hogy ha le is szedik, a minta megnyúlik és ezzel élvezhetetlen lesz. Ez is erősíti, hogy milyen fontos a kontextus és hogy ezek nem beárazható darabok. Szóval ne szedjétek le őket! :D

Hogyan vélekedik a közönség, illetve a szakma az eddigi munkákról?

Mivel ez egy anoním műfaj ezért a visszajelzések kevésbé fontosak, nyilván volt már jó és rossz is, de ez nem fontos. Ez egy önző és kéretlen tevékenység, az emberek véleménye kevésbé számít, így kizárható az, hogy a közönség tetszése, vagy nemtetszése befolyásolja az alkotói munkát. Szakmai elismerések száma csekély, de például nagy megtiszteltetés volt tavaly tavasszal, egy nagyobb szegedi street artos projektben való részvétel, aminek keretében kettő óriásplakát is kikerült legális módon az utcára, rangos és nagy múltú alkotók munkái mellé. De nem ez a fő vonal.

Úgy tudom, hogy egy kiállítás is lesz mostanában.

Igen, egyébként ez, a most pénteken a ZUG-ban nyíló kiállítás is ide, a szakmai sikerekhez sorolandó. Ez lesz az első, és ki tudja, talán az utolsó alkalom, ahol ilyen formában látható és megszerezhető is lesz pár munka. Itt végre nagy formátumban is élvezhetőek lesznek a művek, bejárhatóvá válik minden apró részletük. Láthatóak lesznek A0-ás méretű digitális printek és kisebb plakátok is. Úgy lett összeválogatva a kiállítási anyag, hogy a régebbi, sok példányszámban ragasztott munkák mellett megjelenjenek olyanok is amik sosem, vagy csak kevés számban láttak napfényt, és egy olyan friss és ropogós poszter is bemutatásra kerül majd, amit eddig még sehol sem lehetett látni.

A matricák és a kiállítás mellett vannak más futó projektek is?

Igen. Kicsit háttérbe is szorította télen az utcai aktivitást egy nagyobb képregényes projekt, a Betonneon, aminek a pilot része történetileg már szinte kész is van, és részleteiben pusztán a lustaság okán nem lesz látható a szombati kiállításon. A képregény környezetében egyébként a 2119-es Szegeden fog játszódni, történetében pedig egy apokaliptikus világban élő lányról és a robotjáról lesz majd szó, folyamatos reflexiókkal azokra a hibákra, amiket a jelenkor embere, mi követünk el, és amik miatt majd a jövő embere, a mi gyerekeink fognak szenvedni. Egy jó kis borongós noire sztori, sötét stílusban a belső monológokra koncentrálva.